Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Édesvízi szivacsok

A szivacsoknak nincsenek valódi testszöveteik (mint a gilisztáknak, békáknak, gyíkoknak, oroszlánnak, tyúknak vagy nekünk), ami azt jelenti hogy nincs kiválasztó, emésztő, légzőszervük, nincs idegrendszerük. Az egész állat (mert az állatok közé tartoznak) egy nagy sejttömeg, amiben az egyes funkciókat ellátó sejtjeiknek megvan a helye, de nem alkotnak szövetet (egyes sejtek bekebelezik a táplálékot, mások képezik a szivacs vázát, mások védőréteget alkotnak, mások szilárdítóelemeket gyártanak, sőt vannak változékony sejtjeik is). Vázuk lehet mészből vagy kovából és sponginból (szaruszerű anyag).

Kép A fejlettebb szivacsoknak vízedényrendszere van, amiben a külvilágból származó víz mozog. A szivacs a bekebelező sejtjeivel innen veszi fel a tápanyagot, ami növényi és állati darabkák, töredékek.

 

 

A szivacsok szaporodhatnak ivarosan (vagyis ivarsejtekkel, ezek a vízbe jutva eljutnak a másik szivacshoz és az ivarsejtjét megtermékenyítik) és úgy is, hogy testük szétesik, és darabjaiból új szivacsok jönnek létre. Sőt, bimbózással is szaporodnak, vagyis testükön elkezd nőni egy újabb kis egyed, amely egyre nagyobb lesz, majd leválik.

 

 

           

           tavi szivacs (forrás: Internet)

 

 

Kép

 

 

Ha kedvezőtlen körülmények közé kerül a szivacs, vagy hideg idő, tél jön, akkor a szivacs szétesik, de gemmulát (gyöngysarjat képez), vagyis burokban menti meg a teste sejtjeit. Kedvezőbb körülmények között ezek kikerülnek a burokból és osztódással új szivacsot "növesztenek". 

 

 

 

 

                                                                                                             gemmulák (forrás: Internet)

 

 

 

A szivacsokat terjesztik a madarak, a vízáramlás, és a szelek is, ezért sok szivacsfajt sokfelé megtalálhatunk.

Kép

                                                                                     kicsi folyami szivacs (forrás: Internet)

 

Ha a szivacs ivarosan szaporodik (vagyis az egyik szivacs hímivarsejtje a vízáramlással eljut a másik szivacsba, és ott megtermékenyíti a petesejtet), akkor lárva jön létre, amely kiúszik az "anyaszivacsból" és a vízben fejlődik. A lárva letapad az aljzatra és szivaccsá fejlődik.

A Balaton endemikus, vagyis helyi specialitás-állata az Euspongilla carteri f. balatonica.

 

Fotók: http://www.psteinmann.net/bio_schwaemme.html

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Allorecognition course hypopituitarism, problems: required.

(ofokecusu, 2019.03.22 23:12)

http://theprettyguineapig.com/prednisone-20-mg/ - Prednisone <a href="http://theprettyguineapig.com/prednisone-20-mg/">Prednisone 20 Mg</a> http://theprettyguineapig.com/prednisone-20-mg/

laszlo.fesus@hotmail.com

(Fésüs László dr., 2011.08.07 10:43)

Kedves Timi!
A Ráckevei (Soroksári) Dunában idén megjelentek véleményünk szerint édesvízi szivacsok. Nádszálakra tapadva szürkés-barna színűek. Hallottál erről, illetve lehetséges ez?
üdv. László

Re: laszlo.fesus@hotmail.com

(Szivacsok a Dunában, 2011.08.10 19:16)

Kedves László!

Ráckevénél nem jártam még, de a váci Duna-holtágakban vannak szivacsok úgy, ahogyan megírta, növényi részekre, ágakra tapadva a sekély, iszapos vizekben. Ezért gondolom biztosan lehet Ráckevénél is, hasonló élőhelyen. Nem ritka élőlények hazánkban.

Üdvözlettel: Timi

Re: Re: laszlo.fesus@hotmail.com

(laszlo.fesus@hotmail.com, 2011.08.12 12:54)

Kedves Timi!
Kösz a válaszát. Érdekes, nekem 1993 óta van vízparti telkem, rendszeresen horgászom, de még sose láttam. Mások sem. Azt mondják megjelenése összefügg a dél-pesti tisztító üzembehelyezésével. Azóta folyamatosan javul a vízminőség a Kis-Dunában.
Üdvözli: László