Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A Kormány véleménye magáról

2011.06.01

"Jó kezekben van a magyar környezetvédelem

2011. május 26. 17:28

 

Jávor Benedek a „ legjobb” szocialista-liberális hagyományokat követve külföldön kelti Magyarország rossz hírét, és Janez Potocnikhoz az Európai Bizottság környezetvédelmi biztosához fordult a magyar környezetvédelmi intézmények állítólagos alulfinanszírozása miatt.

Érthetetlen, hogy az LMP-s képviselő miért az Európai Bizottsághoz fordul, amikor a vidékfejlesztési tárca vezetői kezdettől fogva egyeztetnek a kérdésről az érintett szereplőkkel a hazai fórumokon.

A Vidékfejlesztési Minisztérium képviselői a zárolások elrendelése óta folyamatosan tárgyalnak a vízügyi igazgatóságok és a környezetvédelmi felügyelőségek vezetőivel, illetve a nemzeti parkok igazgatóival is.

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter azt várja el a háttérintézmények vezetőitől, hogy felelősen gazdálkodjanak, és minimum a tavalyi árbevételeiket produkálják. Számos háttérintézmény ugyanis indokolatlanul alacsonyra tervezte a bevételi tervét, és eltúlozta a folyó kiadásokat. Ez egy olyan költségvetési trükk, amit jó ismer minden cégvezető.

Nagyon is reális cél, hogy ahol lehet, ott növelni kell a bevételeket – így a vízügyi igazgatóságoknál, a nemzeti parkoknál és a környezetvédelmi felügyelőségeknél is. Közismert tény például, hogy ugyan a gazdáktól adó módjára beszedték a vizitársulati hozzájárulást, az árkokat benőtte a gaz, a feladatokat senki sem végezte el. Közben a vízitársulatok vezetői luxus terepjárókkal furikázgattak és évente többször egzotikus országban konferenciázgattak. A nemzeti parkok pedig fillérekért adtak bérbe több ezer hektár állami területet.

Az intézmények teljesíthetőnek tartják a kitűzött bevételek elérését. A nemzeti parkok esetében a Vidékfejlesztési Minisztérium elrendelte, hogy a jövőben piaci áron adják bérbe a kezelésükben lévő földterületeket. Eddig ugyanis átlagosan 900 forint volt egy hektár bérleti díja, miközben a bérlő ehhez 30-40-50 ezer forintokat vett fel európai uniós támogatásként.

A környezetvédelmi felügyelőségek szigorúbban lépnek fel a környezetszennyezőkkel, rongálókkal szemben, hogy a károk helyreállítását ne az adófizetők pénzéből, hanem a szabálysértőkre kirótt bírságokból lehessen fedezni. Ezekből a tételekből milliárdos bevételre számít a Vidékfejlesztési Minisztérium.

Meg kell változtatni az elmúlt évekre jellemző hibás szemléletet. Különösen igaz ez a vízügyi igazgatóságokra és az árvízvédelemre. Magyarországon az árvíz, a belvíz és az aszály évente 35 milliárd forintos kiadást okoz az államnak, de rendkívüli helyzetekben a költségek elérhetik a 100 milliárd forintot is. Holott ezek a kiadások hosszú távon radikálisan csökkenthetők azzal, ha a kárelhárítás helyett végre a megelőzésre fektetjük a hangsúlyt.

A kormány éppen ezért 7,3 milliárd forintból épít árvízvédelmi töltéseket, szükség- és záportározókat a Sajó völgyében, valamint elvégzik a szükséges mederkotrásokat. A beruházások már zajlanak, az intézkedések hosszú távon biztosíthatják az érintett települések árvízi védelmét. A kormány nemcsak Borsod megyére koncentrál, hamarosan Nógrád megyében is elindulnak az árvízvédelmi beruházások a Hasznosi-víztározónál. A Vidékfejlesztési Minisztérium azon dolgozik, hogy megelőzze a pusztítást és az áradás ne okozzon évről évre milliárdos károkat.

A kormány ezen kívül biztosította a forrást a tavalyi védekezési munkák kifizetésére, és rendelkezésre bocsátotta a közfoglalkoztatáshoz szükséges 1,2 milliárd forint önerőt is. A vízügyi ágazatban több mint 9 ezer közmunkás jut lehetőséghez ebben az évben. Többségüket, az emberek 40-45 százalékát az ország keleti régióiban és a Tisza-völgyben alkalmazzák. Minden negyedik közmunkás Borsodban és Szabolcs megyében jut munkához, ahol a legnagyobb gondot okozza a munkanélküliség."

(Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)

 Komment:

1., Én laikus vagyok a témában, de annyit tudok, hogy azért ezek az egyeztetések eléggé egyoldalúak mostanában. Vagy igen, de akkor kérdezzünk meg minden lakót az országban, vagy nem. Valljuk be, nem nagyon mennek a Kormánynak az egyeztető együttműködések. Kár. Alapvető a demokráciában a civil szervezetek és a szakmai szervezetek véleményének a kérése, még akkor is ha azok kérés nélkül is kiabálnak.

 

2., Túlzás a bevétel alultervezés és kiadás túltervezés ennyire kiemelése. Akkor kezdjük ennek lefaragását a képviselőknek betervezett juttatásokkal és a nagy állami intézményeknél is nézzünk előbb körül mint a Nemzeti Parkoknál. Ott talán pár milliárdocskával több a tét? Szerintem sértő is azoknak az embereknek, akik eddig is alapbérért dolgoztak erdőn-mezőn a természetért, hogy még ezt is a nyakukba sózzák. Előbb inkább az állami intézmények sok kényelmes munkát végző sokezer dolgozóján húzzák meg a derékszíjat, akik sokkal több juttatást kapnak ennél. (De még előbb emeljék már végre normális szintekre a fizetéseket. Béka segge alatt keresünk a nyugati országok árszinvonalán.)

 

3., A Nemzeti Parkok NEM GAZDASÁGI CÉLBÓL ALAKULTAK!!! EZT MEG KELL MÁR ÉRTENI VÉGRE. A BEVÉTELÜK MELLÉKES, FŐ CÉL HOGY MEGŐRIZZÉK AZ ÉRTÉKEKET. EZ ÓRIÁSI FELADAT, SOK PÉNZBE KERÜL. ERRE SZÍVESEN ÁLDOZUNK AZ ADÓNKBÓL.  AZ EU IS.

A nemzeti park azért adja olcsóbban a földet, mert ott csak erősen bekorlátozott tevékenységet lehet végezni, nem lehet akármit termeszteni, van ahol csak legeltetni lehet például, vagy tekintettel kell lenni a fészkelő madarakra stb (túzokok a Hortobágyon). Ez a gazdának nem éri meg piaci áron, szerintem még akkor sem ha magas támogatást kap mellé. Ha piaci áron adják a gazdáknak a védett területeket, akkor le fogják szarni a feltételeket.

 

4., És igen, végre óriási bírságokat  a szennyezőknek és a károkozóknak! Ez hiányzik. A nagy cégek röhögve fizetik ki a környezetvédelmi bírságokat, ha időnként kiengedik a felgyűlt mérgező ipari szennyvizeiket, hulladékaikat. Megéri nekik a mai rendszerben.

 

5., A vízügy rendbetétele szerintem rendben. Sok embernek munkahely, fontos a cél.